A megyei közegészségügyi igazgatóságok adatinak összesítése révén nyert statisztika ugyanakkor azt is megmutatja, hogy országunkban 2020 végén 1.151.433 cukorbetegséggel élő személyt tartottak nyilván (2019-ben ez a szám még 1.174.199 volt). Noha a teljes tavalyi évre vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre, azt viszont már tudni lehet, hogy 2020 januárja és novembere között az endokrin, táplálkozási és anyagcsere-betegségek 3.681 páciens halálát okozták, s ennek túlnyomó többségét a cukorbetegség tette ki.
Természetesen az INSP által közzétett adathalmazban megyei lebontásban is szerepelnek az adatok. Míg 2019-ben Szatmár megyében 1.942 új beteget regisztrált a közegészségügyi igazgatóság, addig 2020-ban "csupán" 1.424 fővel bővült a cukorbetegek csoportja, mely sajnos még így is elég népes, hiszen a tavalyi év végén már 25.590 diabétesszel élő személy szerepelt az adatbázisban.
Mit érdemes tudni a cukorbetegségről?
Először is fontos különbséget tenni az I. és a II. típusú cukorbetegség között, ugyanis míg az előbbit juvenilis, azaz gyermekbetegségként könyvelhetjük el, aminek hátterében autoimmun folyamatok vagy vírusfertőzés állhat, addig a II. típusú főként a nem megfelelő, egészségtelen életmód következtében alakul ki. Utóbbival kapcsolatban elmondható, hogy kialakulásának rizikóját jelentősen megnöveli a túlsúly, a stressz, a mozgásszegény életvitel és az egészségtelen táplálkozás is.
Mint azt dr. Breban Raluca diabetológus korábban a Szatmár.ro-nak kifejtette, több tünet is árulkodó lehet a cukorbetegség kialakulását illetően. A hirtelen kialakuló cukorbetegség egyik első számú jele a fokozott folyadékvesztés, azaz a páciens a normálisnál sokkal többet vizel, s ennek megfelelően nagyobb a folyadékbevitele is. Emellett a páciens anyagcsere-zavarokat tapasztalhat, például sokan szembesülnek azzal, hogy sokat esznek, mégis rohamosan fogynak.
Bár sokáig észrevétlenül kíséri áldozatát, a cukorbetegség korántsem veszélytelen, sőt, sokkal inkább egy olyan krónikus betegségről beszélhetünk, mely kezelés nélkül lassan, de biztosan a szakadék széle felé taszítja az embert.
„Amennyiben elhanyagoljuk a betegség kezelését, komoly következményekkel kell szembenéznünk, ami akár az I., akár a II. típusú cukorbetegségben szenvedőket is érintheti. Ilyen esetben drámaian megugrik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának lehetősége, a magas vérnyomás mellett akár szívinfarktus és agyvérzés és bekövetkezhet” – figyelmeztet a doktornő. De nem ez az egyetlen lehetséges következménye a cukorbetegségnek, ugyanis gyakorinak tekinthető még az ideg- és érkárosodás, mely főként az alsó végtagokat érinti, s szélsőséges esetben lábamputációhoz is vezethet. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a szemkárosodást is, mely akár vakságban is tetőzhet, de maga a cukorbaj más szembetegségek kialakulásának esélyét is fokozza, pl. zöld- vagy szürkehályog.
„Azonban nagyon fontos tudni, hogy időben diagnosztizált és folyamatosan kezelt diabétesszel még lehet hosszú és tartalmas életet élni. A korai felismeréshez viszont elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálat, melyet negyven éves kor felett évente ajánlatos elvégezni. Azoknak, akiknél pedig cukorbetegséget állapítottunk meg, ugyancsak tanácsos rendszeres időközönként átesni egy alapos vizsgálaton, ugyanis csak így szűrhetők ki az esetleges szövődmények” – tanácsolja Breban doktornő.
„Megelőzésként mindenképp érdemes nagy figyelmet szentelni az egészséges és rendszeres étkezésre, a megfelelő folyadékpótlásra, és ajánlatos naponta 30 percnyi mozgást is beiktatni a hétköznapokba. A diagnosztizált pácienseknek pedig fontos megérteniük, hogy nem csak betegek, de önmaguk orvosai is egyben, hiszen a szakorvos hiába ír fel gyógyszert és kezelést, ha tanácsai süket fülekre találnak. A hatékony kezelésben kulcsfontosságú szerepe van a szigorúan és pontosan betartott étrendi kezelésnek. Ennek elmulasztását nem lehetséges gyógyszerekkel helyettesíteni" - mondta el híroldalunknak Raluca Breban.
